A tudományos világban nagy vihart kavart – és már Egyetemünkre is begyűrűzött – a hír, miszerint az MDPI kiadó zászlóshajójának számító International Journal of Environmental Research and Public Health folyóirat egyik napról a másikra kikerült a Web of Science adatbázis nyilvántartásából, ezáltal elesve a 2022. évi impakt faktor értéktől. Nem pusztán az IJERPH járt így. Már 80-nál is többre tehető azoknak a folyóiratoknak a száma, amelyeket a Web of Science márciusban eltávolított a Master Journal Listről, ami az adatbázisban nyilvántartott összes folyóiratot listázza, miután az aktuális átvilágításuk során nem feleltek meg az általuk támasztott minőségi kritériumoknak.
8+1 tipp, hogy előrébb sorolja a publikációit a Google Scholar vagy egyéb tudományos publikációkeresők I Akadémiai keresőoptimalizálás (ASEO) a gyakorlatban
Az elektronikus publikálás általános gyakorlattá vált a tudományos életben, azonban az elektronikus publikálási ökoszisztémában megjelenő új trendek, szereplők, szoftverek és platformok sokasága új kihívásokat jelentenek, illetve új gyakorlatok/praktikák adaptálására kényszeríti a kutatókat. Az akadémiai keresőoptimalizálás (Academic search engine optimization [ASEO]) gyakorlata abban segítheti a publikálókat, hogy cikkeiket az olyan (egyre népszerűbb) tudományos keresőmotorok is indexálják, mint többek között a Google Scholar, az IEEE Xplore vagy a PubMed.
ORCID – A nemzetközi szerzőazonosító, amire minden kutatónak szüksége van
Napjaink kutatói úgy érzik, hogy már épp elég adminisztrációs teher hárul rájuk. Az MTMT mellett a különböző profilok, adatlapok kezelése, és a pályázatokkal kapcsolatos ügyintézés is túl sok hasznos idejüket vonja el a tényleges kutatástól. Joggal merülhet fel a kérdés, hogy mi szükség van egy újabb azonosító létrehozására. Mit tud az ORCID, ami miatt egyre több kutatásfinanszírozó, kiadó és egyetem is előírja a használatát? Mennyi plusz munkával jár rendeltetésszerű használata a regisztrációt követően? Cikkünkben az azonosító létrehozásának előnyei mellett bemutatjuk a regisztráció meglepően gyors folyamatát, illetve csatolunk egy guide-ot is, amely az ID MTMT-be való integrálásával kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat is tartalmazza.
Mire jó még a VLC videolejátszó? – II. rész
Cikksorozatunk első részében már megismerhettük a VLC media player számos funkcióját, a szoftver azonban további érdekességeket és hasznos lehetőségeket rejt magában, melyek szintén kevésbé ismertek a szélesebb felhasználói kör számára. Hogyan játsszunk le, effektezzünk vagy töltsünk le egy videót a YouTube-ról? Hogyan helyezzük el rajta saját logónkat videoszerkesztő program használata nélkül? Hogyan hallgathatunk rádiót és podcasteket a VLC-n keresztül? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kaphatunk választ az alábbi cikkből.
„Mire jó még a VLC videolejátszó? – II. rész” A teljes bejegyzés megtekintése
7 lépés folyóiratunk nemzetközi láthatóságának növelése érdekében: a megújult DOAJ honlap
Korábbi cikkeinkben már ismertettük azt, hogy a folyóirat-szerkesztőségek számára milyen weboldalak és adatbázisok tanulmányozását ajánljuk könyvtárosként, ha a szerkesztőség célja a folyóirat hazai és nemzetközi láthatóságának növelése.[1] A DOAJ-ról (Directory of Open Access Journals) azért közlünk egy új cikket, mert az elmúlt hónapokban megújult a DOAJ weboldala, és a – cikk témája szempontjából érdekes – folyóirat-kiválasztási folyamat is módosult.[2]