A publikálásban legfőbb csapdát jelentő predátor kezdeményezések kialakulását kétségkívül az Open Access Mozgalom idézte elő, melynek előzményeit és lényegét az előző részben | URL | mutattuk be. Míg korábban a felhasználó fizetett az előfizetésekért, az open access publikációk megjelentetésért a szerzőknek kell fizetniük. Ez jó alapot biztosított ahhoz, hogy a cikkek befogadását követően, de még a kiadásuk előtt nagyobb összeget kérjenek el a gyanútlan, sokszor tapasztalatlan szerzőktől anélkül, hogy a folyóiratok szerkesztőségei bármilyen érdemi munkát fel tudnának mutatni. „Kerüld el a csapdákat! 10/02.” → A teljes bejegyzés megtekintése

Szeretnéd jobban kiismerni magadat a publikálás világában? Egyre többször hallod az open access kifejezést, de nincs időd elmélyülni a megismerésében? Cikksorozatunk célja, hogy rövid, átfogó és érthető módon mutassa be számodra az Open Access Mozgalom előzményeit és célját, felhívja a figyelmet a predátor folyóiratok jelentette veszélyre, valamint megmutassa, hogy könyvtárunk milyen támogató szolgáltatásokat biztosít számodra! „Paradigmaváltás a publikálásban: kinek, miért, hogyan? 10/01.” → A teljes bejegyzés megtekintése

Ha kapunk egy levelet egy „folyóirat” szerkesztőitől azzal, hogy megjelentetnék a publikációinkat, legyünk résen! A parazita folyóiratok (predatory journals) olyan ismeretlen folyóiratok, amelyek kéretlen levelekkel keresik meg a kutatókat, cikkekért folyamodva. (Létezik egy analóg jelenség, ahol konferenciára hívják a kutatót.) Ezek a paraziták komoly tudományos folyóiratnak, ill. konferenciának tüntetik fel magukat, ám számításból (esetenként csupán dilettantizmusból?) tudományos minőséget nem biztosítanak – a cikkeket, előadásokat nem válogatják meg, nem végeztetnek szakmai bírálatot. „Legyünk résen: parazita folyóiratok (predatory journals)” → A teljes bejegyzés megtekintése

A DSpace egy nyílt forráskódú tartalomkezelő rendszer, nagy felhasználói és fejlesztői közösséggel, amely lehetővé teszi a különböző típusú dokumentumok bármilyen formátumban (szöveges, videó, audió stb.) történő adattárolását, közzétételét a weben. A rendszer indexeli a tartalmát, biztosítva a kereshetőséget, elérhetőséget és a hosszú távú megőrzést. A feltöltött oktatási anyagok összekapcsolhatók az elektronikus tanulási rendszerekkel is. A moduláris felépítésnek köszönhetően alkalmas multidiszciplináris, intézményi adattár kialakítására. „Néhány szó a DSpace repozitórium kezelő szoftverről” → A teljes bejegyzés megtekintése

A digitális megőrzés komoly probléma, amelyet a könyvtáraknak kezelniük kell. A nagy kérdés az volt, hogy hogyan lehet a távoli jövő számára is átmenteni azt a digitális információt, amelyet egyszerre fenyeget a technológiai elavulás és a tárolóeszköz tönkremenetele. Egyúttal az is tény volt, hogy a tudományos folyóiratokban közölt tanulmányok elérésének költségei jelentős mértékben akadályozzák a kutatást. A tudományos információk olcsó megosztását az internet tette lehetővé, úgy hogy felismerték, hogy azokat repozitóriumokban kell tárolni és szolgáltatni. „A repozitórium fogalmi rendszere, minősítésének folyamata” → A teljes bejegyzés megtekintése