A THOR Projekt – Adam Farquharnak a THOR Bootcampen elhangzott előadásának ismretetése

Olvasási idő: 4 perc

A MTA Könyvtár és Információs Központ 2017. szeptember 28-29-én egy nagyszabású, rendezvénynek adott otthont. Az Arany János utcában rendezték meg ugyanis az európai uniós kutatás-fejlesztési és innovációs politika 2014-2020 közötti időszakát meghatározó Horizont 2020{1} részét képező, 2015 júniusa és 2017 novembere között futó, lassan a végéhez közelítő THOR projekt (https://project-thor.eu) bootcamp-sorozatának egyik utolsó állomását.{2} A kétnapos esemény, amelynek fókuszában az állandó azonosítók álltak, jól illeszkedett a THOR filozófiájába,{3} miszerint nem elégedhetnek meg a technikai megoldások létrehozásával, el kell érniük az érintett kutatói közösségeket, könyvtárakat, kiadókat is, mert csak az ő befogadókészségük szavatolhatja egy ilyen kezdeményezés sikerét. „A THOR Projekt – Adam Farquharnak a THOR Bootcampen elhangzott előadásának ismretetése” A teljes bejegyzés megtekintése

Hogyan beszéljünk kutatókkal bibliometriáról? — Chris Belter Talking to researchers about metrics című előadása az Elsevier 2017.06.08-ai webináriumán

Olvasási idő: 5 perc

Chris Belter hat éve foglalkozik azzal, hogy bibliometriával és a kutatói teljesítmény különböző értékelési módjaival kapcsolatban segítséget nyújtson a National Institutes of Health (NIH) könyvtárában hozzá forduló kutatóknak. Előadásában azokat a tapasztalatait összegezte, amelyek véleménye szerint a más könyvtárakban hozzá hasonló szerepkörben tevékenykedő kollégák számára is hasznosnak bizonyulhatnak.

„Hogyan beszéljünk kutatókkal bibliometriáról? — Chris Belter Talking to researchers about metrics című előadása az Elsevier 2017.06.08-ai webináriumán” A teljes bejegyzés megtekintése

Folyóirat menedzselés Open Journal Systems (OJS) segítségével

Olvasási idő: 6 perc

Az első nyilvánosan elérhető változatával 2001-ben jelentkező Open Journal Systems az épp születőben lévő Open Access mozgalom szellemiségével összhangban, a tudományos folyóiratok online elérhetővé tételét előmozdítandó fogott platformja kiépítésébe. A nyílt forráskódú, ingyenesen letölthető és használható, tudományos folyóiratok online kezelésére és közzétételére kifejlesztett folyóirat menedzselő és publikáló rendszerüket használó tudományos folyóiratok száma mára megközelíti a tízezret, népszerűségük pedig töretlennek látszik. A következő műhelytanulmányomban arra keresem a választ, hogy mivel magyarázható ez a sikeresség, valamint vázlatosan bemutatom azt is, hogy miképpen néz ki a szerkesztőségi munkafolyamat az OJS-en belül, végül pedig arra is kitérek a világszerte megfigyelhető trendeket alapul véve, hogy a felsőoktatási könyvtárak mivel járulhatnak hozzá egy ilyen rendszer sikeres működtetéséhez.

„Folyóirat menedzselés Open Journal Systems (OJS) segítségével” A teljes bejegyzés megtekintése

Bibliometriai mérőszámok és vizsgálatuk a XXI. században — Andrea Michalek Research Intelligence című előadása az Elsevier 2017.06.08-ai webináriumán

Olvasási idő: 4 perc

Andrea Michaleknek, a Plum Analytics ügyvezető igazgatójának, illetve az Elsevier bibliometriával foglalkozó részlege alelnökének itt – az általa bemutatott prezentáció képeit felhasználva – ismertetett előadása azt a kérdést állította a középpontba, hogy egy mai kutatás során hol és milyen mérhető produktumok keletkeznek, illetve hogy ezeknek a becsatornázására milyen alternatív mérési törekvések bontakoztak ki az utóbbi években.

„Bibliometriai mérőszámok és vizsgálatuk a XXI. században — Andrea Michalek Research Intelligence című előadása az Elsevier 2017.06.08-ai webináriumán” A teljes bejegyzés megtekintése

Beszámoló az ORCID-workshopról

Olvasási idő: 11 perc

A tudományos közösség hosszú idő óta próbál megoldást találni a szerzők nehezen azonosíthatóságának problémájára. Az ORCID (Open Research and Contributor Identifier) non-for-profit szervezetet 2012-ben azért indította útjára nyílt forráskódú azonosító-nyilvántartását, hogy a megegyező publikálói nevek, a különböző névváltozatok, és a hozzájuk csak nehézkesen társítható tudományos munkák rendszerét átláthatóbbá, kezelhetőbbé tegye. Az ORCID ID egy egyszerű regisztrációs folyamatot követően, a kutatók számára ingyenesen generált 16 számjegyű, egyedi, tartós és nemzetközileg elfogadott szerzőazonosító. „Beszámoló az ORCID-workshopról” A teljes bejegyzés megtekintése

Köszönjük WordPress! | Sablon: Baskerville 2, Anders Noren fejlesztésében.

Fel ↑