November 29-én az MTA Könyvtár és Információs Központ 2. emeleti konferenciatermében rendezték meg a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című eseményt amelyen Lovász Dávid és Milánkovics Róbert képviselték Könyvtárunkat. Az esemény apropóját az képezte, hogy Eugene Garfield 1963. november 30-án publikálta a Science Citation Indexet. A szervezők, a Digitális Bölcsészet folyóirat, az MTA Könyvtár és Információs Központ, valamint az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár, ennek úgy állítanak emléket, hogy egy évente megtartandó nemzeti tudománymetriai napot alapítanak. Céljuk, hogy létrehozzanak egy olyan fórumot, ahol az ezzel a témával érintkezésbe kerülő szereplők meg tudják beszélni a közös dolgaikat. — Beszámolónkban az elhangzott előadások tartalmi kivonatát közöljük. A kiemelések olyankor a szerző érdeklődését tükrözik. „Beszámoló a Tudománymetria: barát vagy ellenség? című konferenciáról” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 8 perc

Különösen az elmúlt évtizedben mind az oktatás (gondoljunk csak az olyan hívószavakra, mint a magyarul tükrözött tanulásra fordítható flipped learning), mind a különféle előadások, munkahelyi meetingek kapcsán megfogalmazódott a nyitás igénye, annak a gondolata, hogy a korábbi egyirányú kommunikációt egy interaktívabb forma váltsa fel, amely a jelenlévőknek a részvétel és megszólítottság élményét, az előadó vagy tanár számára pedig hasznos visszajelzéseket biztosít. Sokan álltunk már ki ezektől az eszméktől lelkesülve a hallgatóság elé, hogy aztán gyorsan szembesüljünk azzal, néha nem is olyan egyszerű megtörni azt a bizonyos jeget, nagyobb aktivitásra bírni a résztvevőket. A Mentimeterhez hasonló ingyen használatba vehető programok nem tesznek minket azonnal rátermett előadóvá, de abban segíthetnek, hogy egy kis színt vigyünk prezentációnkba — nem vészesen sok időráfordítás árán. „Mentimeter – Egy lépés az élvezhetőbb előadások felé?” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 8 perc

Donald Trump elnökké választása és a Brexit okozta megrázkódtatások felerősítették – elsősorban baloldali és liberális értelmiségi berkeken belül – az információt szolgáltató platformokkal szemben korábban is meglévő kritikus hangokat. Jellemzőnek érzem, hogy a 2016-os évben az Oxford Dictionaries év szava választásának győztese a post-truth lett, ami politikai értelemben azt jelenti, hogy a közvélemény alakításában a tények szerepe alárendelődött az érzelmi tényezőknek és egyéb személyes meggyőződéseknek.^{1} Egyre többen gondolják azt, hogy valami nincs rendben. „A véleménybuborék jelensége a közösségi médiában” → A teljes bejegyzés megtekintése

Olvasási idő: 13 perc

Az Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ (OMMIK) idén ötödik alkalommal rendezte meg a MUZEUM@DIGIT Konferenciát.^{1} A 2017. november 28-29-én a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében megtartott esemény meghívott hazai és nemzetközi előadói elsősorban a közgyűjteményi szférát érintő digitális megújulással járó lehetőségek és kihívások témakörét járták körül. A szervezők a szakmai program összeállításánál nagy hangsúlyt fektettek az idén elfogadott Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS)^{2} bemutatására, de megismerkedhettünk a kulturális statisztika, az audiovizuális archívumok, a médiaoktatás és a digitális adatvagyon kezelése témakörének kérdéseivel, illetve konkrét példákon bemutatva a múzeumi kiállítások során alkalmazott innovatív, digitális megoldások trendjeivel is. „Beszámoló az idei Muzeum@Digit Konferenciáról (2017. november 28-29)” → A teljes bejegyzés megtekintése